Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./
1992. június folyamán
A Székely Útkereső 1990 áprilisában, a Székelység pedig 1990. júliusában indult. Székely Újság (Kézdivásárhely), hetilap: 1989. dec. 23-1991. márc. 11. - újraindult: 1991. szept. 26., de azután megszűnt. A Múzeumi Füzetek 1990 júliusától indult. Szabadság (Székelyudvarhely) napilap volt 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig. Egy száma még megjelent 1992. ápr. 25-én. Az Útravaló első száma 1990-ben jelent meg: Művelődéstörténeti sorozat /Csíkszereda/. A Tulipán Füzetek /Székelyföldi ismeretterjesztő folyóirat/ 1990. decembere és 1992. januárja között látott napvilágot Sepsiszentgyörgyön.
1990. július folyamán
Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum sorozatot indított Múzeumi Füzetek címen. /Múzeumi Füzetek (Székelyudvarhely), júl. - 1. sz./
1991. június 22.
Székelyudvarhely sajtó-tavasza címen sorolta fel Pintér D. István a fordulat óta a városban született lapokat. Első a Katona Ádám-vezette Szabadság volt, a rövid életű hetilap, majd a Hídfő indult. A Tövissi Antal Áron és Tövissi Ildikó által irányított lap folyamatosan hígult, majd amikor a Tövissi házaspár az RTV magyar adásához szerződött, a hetilap megszűnt. Székelyudvarhelyen 1990 tavaszán létrejött az Infopress nyomdai kisvállalkozás, ez már a terjedelmesebb kiadványokat is lehetővé tette. Elindulhatott a Székely Útkereső folyóirat, Béke Sándor szerkesztésében. A Haáz Rezső Múzeum gondozásában látott napvilágot a Székelység és a Múzeumi Füzetek sorozat. A legszínvonalasabb kiadvány az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja/. Majla Sándor főszerkesztő minden igyekezete ellenére eddig két száma jelent meg, egy litvániai és egy kárpátaljai összeállítás. Elindult az Udvarhelyi Híradó hetilap és Koszta István szerkesztésében a Székely Közélet. /Pintér D. István: Székelyudvarhely sajtó-tavasza. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 22./ Megjegyzés: a felsorolt székelyudvarhelyi lapok megjelenési időpontjai a következők. Szabadság: 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig, Hídfő: 1990. jan. 19.-1990. okt. 25., Székely Útkereső: 1990. áprilisától, Székelység: 1990. júliusától, Múzeumi Füzetek: 1990. júliusától, Udvarhelyi Híradó: 1990. augusztusától, Székely Közélet: 1991. ápr. 29-től júl. 1-ig (összesen kilenc szám). A felsorolás kiegészíthető még egy hetilappal: Udvarhelyi Sporthét /1990. máj. - szept. 25./
1992. február 5.
A székelység történetkutatását vette számba Kordé Zoltán megjelent könyve: A székelykérdés története /Múzeumi Füzetek 4., Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/. Összefoglalót adott a különböző elméletekről, a kutatók munkáiról, a német és román történészkörök állításairól. /Birtók József: Történelmi lecke kezdőknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1994. november 4.
Székelyudvarhelyen okt. 30-án a Haáz Rezső Múzeum udvarán fölavatták a névadó múzeumalapító szobrát, Bodó Levente szentegyházi művész alkotását. Az avatással egyidőben bemutatták a Múzeumi Füzetek 10. számát, amely Haáz Rezső cikkeinek válogatását tartalmazza, majd a múzeumalapító unokája, Haáz Sándor által vezetett szentegyházi gyermekkórus adott műsort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1995. október 7.
A gyergyószentmiklósi Népfőiskola okt. 7-én három történésszel szervezett találkozót: Pál Antal Sándorral, a marosvásárhelyi levéltár munkatársával, György Bélával, aki a 80-as években a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára volt, azóta áttelepült Budapestre, jelenleg a Széchényi Könyvtár munkatársa, továbbá Zepeczaner Jenővel, a székelyudvarhelyi múzeum és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület elnökével. Zepeczaner Jenő ismertette az egyesület tevékenységét, elmondta, hogy a Múzeumi Füzetek sorozatban eddig 12 füzet és 5 tanulmánykötet látott napvilágot. A sorozat központi témája Udvarhelyszék, illetve a székelység múltjának, néprajzának kutatása. A Haáz Rezső Egyesület Magyarország történetét is kiadta románul, Gergely András tollából, Herman Gusztáv Mihály fordításában, majd megküldte az ország múzeumainak, intézményeinek.- Pál Sándor a készülő Gyergyó helytörténeti lexikon anyagának kiegészítésére hívta fel a tanárok figyelmét. György Béla az általa válogatott Erdélyi út című tanulmánykötet kapcsán ismertette a méltatlanul elfeledett Krenner Miklós személyiségét, aki 1919 után jelentős kisebbségi politikusa volt Erdélynek. A Duna menti népek, a román-magyar összefogás eszméjében gondolkodott, a transzszilván liberalizmus szellemét hirdette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
1997. április 26.
Ápr. 26-án Kolozsváron tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves közgyűlését. Benkő Samu elnöki beszámolójában leszögezte: "Jogaink visszaszerzésében nem történt változás. Ez a tényállás." Még mindig az anyanyelvi oktatási rendszer visszaállítása a legégetőbb gond, ugyanúgy mint hét évvel ezelőtt. A kulturális javak visszaigénylése is fontos követelés. Az EME taglétszáma jelenleg 3125 fő, és önerőből alig 5 %-át képes előteremteni a tevékenységéhez szükséges anyagiaknak. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett, felmerült az alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv csak úgy használható természetességgel, ha az ország második nyelvének fogadják el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke bejelentette, hogy szervezete 200 ezer forinttal támogatja idén az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, emellett a Bolyai Egyetem érdekében tudományos titkárságot nyit Budapesten és Kolozsváron, és külön programot indít a nagycsaládosok megsegítésére.Kötő József, az RMDSZ alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyarság a felsőoktatás megteremtésében három forrásra támaszkodhat: az állami költségvetésre, az önszerveződésre és az anyaországi támogatásra. Májusra várható az új oktatási törvény elfogadása, júniusban pedig az RMDSZ szakemberei befejezik a jelenlegi hazai magyar tanügy felmérését. Zárszavában Benkő Samu hangsúlyozta: az önálló magyar egyetem ügyében a törvényes magyar szervezeteknek, tehát az egyházaknak, a megválasztott politikai képviselőknek és az erdélyi művelődési intézmények választott testületeinek a véleménye lehet perdöntő. Az önálló magyar egyetem, a magyar főiskolai rendszer ügyében nem dönthet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kiss András főtitkári jelentésében elmondta, hogy beindult az EME nagyváradi fiókegyesülete is. Az EMÉ-nek három főállású kutatója van, két könyvtárrészlegük: a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-és történettudományi szakkönyvtár, kialakulóban van a kézirattár. Felelevenítették a vándorgyűlések hagyományát, 1996-ban Szilágysomlyón volt az első. Az EME rendszeresen megjelenő kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő /Orvostudományi Szakosztály szemléje/, Erdélyi Tudományos Füzetek. Az Emlékkönyv Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára című kötet egyúttal a romániai magyar történeti kutatás eredményeinek bemutatása is. - Jelentős az öt egyéves ösztöndíj, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott föl az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium posztgraduális ösztöndíjakat biztosít. Az 1990-1995 között hosszabb időre kiküldött 25 ösztöndíjas közül 13 nem tért vissza. 1996-ban különböző adományok gazdagították az egyesületet. Kiemelkedő Szabó T. Attila hagyatéka, bútorzattal együtt, dr. Kós Károly hagyatéka, Nagy Jenő, az EME volt titkára hagyatéka. Két utóbbi néprajzi tárgyú hagyatékát az egyesület a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. Pataki József történész szakkönyvtári és kéziratos hagyatéka szintén az EME tulajdonába került. Magyarországi könyvtárak szintén adományoztak könyveket. Kiss András megjegyezte, hogy az ismeretek hiányának tekinti a magyar kormányzati feladatokkal megbízott személy részéről annak jelzését, hogy a magyarországi támogatás - amelyet az első világháborút követően minden felelős és legális kormányzat erkölcsi kötelességének tartott - a jövőben átháramlana az itteni kormányra. - Az EME pert indított a Kolozsvár főterén álló Wass Ottilia házért, keresetét az Ítélőtábla elutasította. Nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. - AZ EME-házban van az egyesületi elnök irodája, továbbá több szakosztály és könyvtár, az EME titkársága a római katolikus egyháztól bérelt lakrészben van, ott van továbbá a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály és másik szakosztály is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.23./
1998. április 25.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ápr. 25-én Kolozsváron, a megszokott helyen, a Protestáns Teológia dísztermében tartotta évi közgyűlését. Benkő Samu elnöki megnyitója és dr. Kiss András főtitkári beszámolója összegezte az eredményeket. Az EME négy gazdag könyvtárral rendelkezik, külföldi ösztöndíjakkal, rendszeresítette a havi fölolvasó-, vitadélutánokat és a tudományos ülésszakokat. A tagok, illetve a munkaközösségek munkái az EME négy kiadványsorozatában /Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek, Orvostudományi Értesítő, Műszaki Tudományos Füzetek/, valamint önálló kötetekben jelennek meg. A leghevesebb felszólalásokat két kérdés váltotta ki. Az egyik a kommunista hatalom által elvett egyesületi ingatlanok, levél- és könyvtárak, múzeumok tulajdonjogának visszaállítása. A felszólalók sürgették az RMDSZ vezetését, mielőbb harcolja ki a jogsértő intézkedések hatálytalanítását. A másik kérdés az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos. Megengedhetetlen, hangsúlyozták többen, hogy olyanok részesüljenek ösztöndíjban, akik a kutatási időszak után külföldre települnek. Felmerült a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötete kiadásának késése is. A tisztújítás során a jelenlegi vezetők a helyükön maradtak. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: Tonk Sándor és Kiss András, főtitkár: Müller Ádám, titkár: Sipos Gábor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./
1999. június 11.
Megjelent Zepeczaner Jenő Udvarhelyszék az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. Tanulmány és okmánytár az udvarhelyszéki eseményekhez. /Haáz Rezső Kulturális Egyesület Múzeumi Füzetek 16. kötete, Székelyudvarhely, 1999/ című könyve. Zepeczaner Jenő a sorozatszerkesztő és felelős kiadó munkája is mutatja, hogy az 1848/49-es szabadságharc helyi vonatkozásokban még mindig eléggé feltáratlan. Az erdélyi forradalom nagy kutatója, Egyed Ákos már több kötetében foglalkozott a témával, s így az erdélyi mozgalom globális jellegű értékelése fokozatosan kiteljesedett. Ez a könyv a helytörténeti események egyre inkább finomítható értékeléséhez járul hozzá. /Róth András Lajos: Egy jól hasznosítható helytörténeti adattár. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jún. 11./
2000. április 10.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Folyóiratkiadási Szakmai Kollégiuma április 7-én sajtótájékoztatón ismertette a 2000. évi nyertes pályázatokat, a megítélt összegeket, illetve a döntések főbb indokait. Összesen 191 millió forintot osztottak szét, 105 igénylőnek. Az idén első alkalommal határon túli folyóiratokat is támogattak. A 19 határon túli pályázó összesen 13,8 millió forinthoz jutott, ebből hét erdélyi kiadvány (Látó, LKKT, Székelyföld, Erdélyi Múzeum, Firka, Korunk, Múzeumi Füzetek) összesen 5,45 millió forintnyi támogatásban részesül. /Nyílnak a határon túliak számára a magyar intézmények! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ LKKT: Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ tervezett elméleti folyóirata.
2000. szeptember 23.
A nyolcvanéves dr. Molnár Jenő /sz. Karánsebes, 1920. szeptember 24./ nyugalmazott egyetemi tanár előtt tisztelegtek tanítványai. Egyetemi tanulmányait, 1940-1944 között, a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, már harmadéves korában gyakornoki kinevezést kapott. 1949-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz tanszékén nyert alkalmazást, 1953-ban docensi rendfokozatot nyert. Doktori oklevelet már 1945-ben szerzett Erdély népessége magassági övek szerint című disszertációjával, mivel azonban ez hivatalos elismerést nem nyert, 1972-ben újabb tézist védett meg Alkalmazott földrajzi kutatások Kolozs megyében címmel. Több mint három évtizeden át számos gazdaság- és kultúrföldrajzi kollégiumot tartott az egyetem természetrajz-földrajz, közgazdasági és filológia karain. 1982-ben nyugdíjazták. A rendszerváltás után az egyetemen beinduló oktatásban jelentős szerepet játszott, és az oktatói testületnek ma is aktív tagja. Tevékenysége elismeréseként tavaly elnyerte a professzori címet. - Teleki Pál felfogása befolyást gyakorolt földrajzi felfogására. Molnár Jenő kutatásainak eredményeit 1957-től rendszeresen közölt. Társszerzőként könyvekben, hazai és külföldi folyóiratokban, valamint sokszorosított formában kb. 100 szak- és ismeretterjesztő írást tett közzé. Jelentős a földrajztudományok népszerűsítésében kifejtett tevékenysége. A Múzeumi Füzetek természettudományi sorozata szerkesztőségének tagja. /Nagy Arisztid és Tövissi József: Szárkőtől az egyetemi katedráig. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2000. december 8.
A november 25-én lezajlott Treiber János-konferencia zárta az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának 2000. évi tudományos programját és egyben a szakosztály újraalapításának 10 éves évfordulóját. Dr. Uray Zoltán, a szakosztály elnöke leszögezte, hogy a szakosztály főbb céljai: előadói és szakmai vitafórumot biztosítani a romániai magyar oktatók és kutatók számára, felolvasóülések, kerekasztal-megbeszélések és tudományos ülésszakok szervezésével; ugyanakkor a Múzeumi Füzetek szakfolyóirat újraindításával anyanyelvű szakmai publikációs lehetőséget biztosít, és támogatja a magyar anyanyelvű szakkönyvek megjelentetését/kiadását; emellett szakkönytárakat alapít, megőrzi a visszavonult vagy elhunyt szakemberek könyv- és kézirathagyatékát; támogatja a kolozsvári egyetemek diák kutatócsoportok munkáját, pályázati lehetőséget, szakkönyvtárakat, előadótermet, vendégszobát biztosít számukra, és a meghívott előadóknak a lehetőségekhez mérten a szakmai műhelyeket; végül kölcsönös segélynyújtási kapcsolatokat épít ki a romániai magyar és magyarországi természettudományokkal foglalkozó civil szervezetek, kutatóintézetek és egyetemek között. - 1990 és 2000 között a szakosztály 97 havi felolvasóülést tartott, 74 hazai és 23 magyarországi előadó részvételével, 1994 és 2000 között 7 alkalommal évi tudományos ülésszakot rendezett. Eddig a Múzeumi Füzetek 9 száma jelent meg, főleg a hazai, de néhány külföldi kutató közleményeivel. Az EME közreműködésével két kémia-, egy fizika- és két biológiakönyv jelent meg magyarul. A diákcsoportok közül az 1995-ben alakult, biológusokból álló Öko-Stúdium a Collegium Biologicum három számát, az 1996-ban alakult geológusokból álló GEKKO csoport a Collegium Geologicum két számát, és az 1998-ban alakult földrajz szakos hallgatókból álló Cholnoky csoport a Collegium Geographicum első számát jelentették meg. A természettudományi könyvtár fejlesztése és számítógépes feldolgozása folyamatos. 12 alkalommal rendeztek megemlékező előadásokat, könyvbemutatókat és közös tudományos ülésszakokat más civil szervezetekkel (EMT, EKE, Bolyai Társaság). - A szakosztály publikációs tevékenysége volt a legsikeresebb. A Múzeumi Füzetek rendszeres évi megjelenése, a természettudományos szakkönyvek megszerkesztése és kiadása jelentősen hozzájárultak a romániai magyar anyanyelvű tudományos irodalom fejlesztéséhez. A havi felolvasóülések jól szolgálták a tudománynépszerűsítést és a magyar szaknyelv gyakorlását. A tudományos ülésszakok jó alkalmat teremtenek a hazai és külföldi magyar kutatók eredeti munkáinak megismerésére és új szakmai kapcsolatok létesítésére. - Megfogalmazódott az igény az a jövőben egy szakterületet öleljenek fel az értekezletek. /Tíz év mérlege. Interjú Uray Zoltán szakosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2001. május 14.
Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
2001. október 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-kiadványokból okt. 20-án kiállítás nyílik Kolozsváron. Ebből az alkalomból bemutatta a kiadványokat Benkő Samu, az EME elnöke. Kelemen Lajos Művészettörténeti tanulmányai vagy Szabó T. Attila Erdély magyar szótörténeti tára első kötete sokatmondásukkal hirdették, hogy az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület működését be lehetett tiltani, páratlanul gazdag gyűjteményeit el lehetett orozni, de a szellemissége kiirtását célzó igyekezetek hiábavalónak bizonyultak. Az 1990-es újjászerveződés után "legfontosabb teendőink egyikének tartottuk, hogy nyomtatott betűkkel adjunk hírt az erdélyi magyar tudományosság életrevalóságáról." Újraindították nagy múltú folyóirataikat az Erdélyi Múzeumot, a Múzeumi Füzeteket, az Orvostudományi Közleményeket és sorozataikat: az Erdélyi Tudományos Füzeteket és az Erdélyi Történelmi Adatokat. A műszaki tudományok eredményeinek közzétételére fórumot teremtettek Műszaki Tudományos Füzetek címmel. Romániai Magyar Bibliográfiák címmel sorozatot indítottak. A fiatalok kutatási eredményeinek a publikálására fórumokat teremtettek, így jelentek meg sorra: a Collegium Biologicum, Collegium Geologicum, Collegium Geographicum füzetei. /Benkő Samu: EME-kiadványok. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./
2001. november 2.
Orbán Balázs kiadatlan fényképeit tavaly közreadta a Haáz Rezső Alapítvány Székelyudvarhelyen, pontosabban a múzeum igazgatója, Zepeczaner Jenő. Most megjelent a második kiadás is. Ez a tizenhárom fénykép szerencsésen egészíti ki az Erdélyi Lajos (újságíró, fotóművész) 1971-es vállalkozását, amikoris a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, Sütő András előszavával az Orbán-hagyatékból 164 fényképet értékelt-elemzett. Székelyudvarhelyen ugyancsak a Haáz Rezső Alapítvány jóvoltából értékes tanulmány és okmánytár jelent meg (a Múzeumi Füzetek 18. darabjaként). Szerzője Miklósi-Sikes Csaba, a sümegi múzeum igazgatója, címe pedig: Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1919. A kötet négyszáz fényképészt, illetve műtermet regisztrál a mondott időben és térségben. /Oláh István: Fényképészek és műtermek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2001. november 9.
Hézagpótló könyv a levéltáros-történész Pál-Antal Sándor Marosszék és Marosvásárhely az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc idején című munkája. A vaskos, ötszáz oldalnyi kötet rövid bevezetővel 208 korabeli, döntő többségében kiadatlan iratot, jegyzőkönyvet és lajstromot tartalmaz. A szerző munkásságát falutörténeti munkái, a Maros megye magyarságának történetét tárgyaló két kötet, illetve a Marosvásárhely történeti múltjának szánt tanulmánykötet, a székely kérdést tárgyaló számos írása stb. jelzik. A könyv Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Alapítvány által kiadott Múzeumi Füzetek 19. köteteként jelent meg. /Dr. Szabó Miklós: Pál-Antal Sándor új könyve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2002. január 17.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztálya közleményeinek tavaly megjelent 10. száma sok értékes munkát közölt harminchat szerző tollából. /Múzeumi Füzetek/10. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2002. június 22.
Igényes kiadvány Veres Péter A székelyudvarhelyi képtár /Haáz Rezső Alapítvány, Múzeumi Füzetek, Székelyudvarhely, 2001/ című munkája. Olvasható az alapító, Maszelka János visszaemlékezései a kezdetekről, a Városi Múzeum vezetőjének, Zepeczaner Jenőnek az emlékezése, valamint Kántor Lajosnak az adományként Udvarhelyre költöztetett Korunk Galéria-gyűjteményről szóló írását. A kötetet a Haáz Rezső Múzeum Képtárának alapgyűjteményét ismertető adattár, valamint a Haáz Rezső Alapítvány kiadványait összegező felsorolás egészíti ki. /Németh Júlia: Művészeti élet Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2003. április 14.
A Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete elbírálta a beérkezett 182 pályázatot, ebből az alábbi 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét: A HÉT, A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, Ady Endre Sajtókollégium, Arany Koszorú, Armenia - magyarörmény szemle, Az Út, BeMonDó, Besztercei Híradó, Bioterra, Brassói Lapok, Bukaresti Magyar Közlöny, Cimbora, Cipó Diáklap, Cserevirág, Csernátoni füzetek, Csigalépcső, Csíkvidéki Ifjúsági Tudósító, Csillagszem , Dalbimbó, Diákabrak, Ébresztő, Egyházi Tudósító, Eklézsia, Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, Erdővidék - Regionális hetilap, Erdővidéki Lapok, Érted Szól , Felsőbányai Hírlap, Filmtett, FIRKA - Fizika, Informatika, Kémia Alapok, Frissen Festve, Gátaljai Helyzetkép, Géniusz, Güzü, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Háromszék Roma Szombat c. melléklete, Helikon, Hepehupa - Szilágysági művelődési folyóirat, Hétfalu, Hifa-Ro Info, Hírhordó, Hírlap - A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség információs lapja, Hunyad Megyei Hírmondó , Ifirka, Irodalmi Jelen, Iskolaudvar , Kalotaszeg - kulturális közéleti napilap, KEDD - ifjúsági lap, Kellék - filozófiai folyóirat, Keresztény Szó, Keresztmetszet, Kis Küküllő, Korunk, Közbirtokossági Hírvivő, Közgazdász Fórum, Közmag (Közgazdasági Diáklap), Kraszna melléklet 2003, Kraszna Újság, Kulturális Figyelő L.K.K.T., Látó, Levél, Lugosi Hírmondó, Magropress, Magyar Kisebbség, Matlap, MI, Moldvai Magyarság, Mondd, Miért, Múzeumi Füzetek, Múzsa, Műszaki Szemle, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben és Vidéke, Napsugár - gyermekirodalmi lap, Nyelvvédő, Orvostudományi Értesítő, Osteo Info, Perspektíva, PONT.lap - pályázatfigyelő, Pulzus, Református Család, Református Szemle, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Szó, Rügyek - Muguri (Kraszna), Studia Universitatis Babes-Bolyai, Symbolon, Szabadság, Szászrégen Vidéke, Szebeni Újság, Széhelyhídi Figyelő, Székely Hírmondó, Székelyföld, Szempont, Szevasz Szavisz, Szigeti Turmix, Szilágyság, Szivárvány, Szövétnek - Aradi kulturális szemle, Tábortűz, Tálentum, Tasnádi Tükör, Transindex - a napos oldal, Új Kelet, Unitárius Közlöny, Üzenet, Várad - Irodalom, művészet, társadalom, WEB - Szociológiai folyóirat, Zarnádi Zarándok. /Ülésezett a Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2004. április 3.
Elhunyt Kékedy László professzor /Máramarossziget, 1920. nov. 28. – Kolozsvár, márc. 24./, akit szerettek, tiszteltek példamutató emberi tartásáért. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület újralakítását az elsők között vállalta, a Jakó Zsigmond professzor lakásán tartott megbeszéléstől kezdve. Kékedy, az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke, szorgalmazta tudományos kutatási munkatervek kidolgozását, rendszeres előadások megtartását, a szakfolyóirat, a Múzeum Füzetek megjelentetését. Sok fiatal köszönheti anyaországi és nyugat-európai tanulmányútját Kékedy szakosztályi elnök ajánlásának. Maradandó munkája a Múzeumi Füzetek szerkesztése. Hívő, templomjáró ember volt Kékedy László. /Nagy-Tóth Ferenc: Kékedy László professzortól búcsúzunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2004. április 14.
Zepeczaner Jenő harminc éve, 1974 óta vezeti a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot. Zepeczaner 1964-ben érettségizett Szovátán, 1969-ben végzett Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyetemes történelem szakán, vizsgadolgozatát a két világháború közötti egységes európai, pán-európai mozgalmakból írta. A hetvenes évek elején Ferenczy Géza volt a múzeum igazgatója. A múzeumnak nagy veszteséget jelentett az, hogy a levéltári anyag (Udvarhelyszék levéltára a 20-as években Kolozsvárra került) maradványait Csíkszeredára, a megyeszékhelyre vitték. Gyűjteményeit tekintve a székelyudvarhelyi múzeum Erdély második legrégebbi ilyen létesítménye, a nagyenyedi múzeum előzi meg a sorban. A kollégiumok gyűjteményei mellett többféle kategóriában kerültek tárgyak a múzeumba: néprajzi gyűjtemény mellett kegytárgyak, éremgyűjtemény, de ritkaságok is találhatók, mint például adományozók vagy fenntartók címerei. A múzeum gondozása alá tartoznak a helyi neves írók, költők hagyatékaiként felfogható gyűjtemények, többek között a Tompa László- vagy a Tamási Áron-emlékszoba. A múzeum 1986-tól a csíkszeredai múzeum alegységeként működött, egészen 1994-ig. Múzeumi tárgy vásárlására soha nem volt elkülönített, beruházási pénz, idén először szavazott meg a tanács 700 milliót a múzeumnak. A kilencvenes évek elején alakult meg a Haáz Rezső Alapítvány, mely a támogatások megpályázásánál kap szerepet. Ilyen támogatások révén jöhetnek létre különböző rendezvények, kiadványokat adhatnak ki – ilyen az Erdélyi Magyar Restaurátor, vagy a Múzeumi Füzetek, vagy a sorozatok (pl. Kovács Piroska Orbán Balázs kapui című könyve), illetve katalógusok (például egy tavalyi kiállítás alkalmára késztett, Az udvarhelyiek kávéznak című kiadvány). /(bb): Zepeczaner harminc éve a múzeumnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./
2005. február 19.
Március 5-én tartja közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsvárt a Protestáns Teológiai Intézet. A közgyűlés résztvevőinek kézbesítették a főtitkári jelentést az EME 2004. évi tevékenységéről. A jelentés beszámolt az egyesület vándorgyűléseiről, konferenciáiról, a szakosztályok és a kutatóintézet munkájáról, valamint a fiókszervezetek rendezvényeiről. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkacsoportja is az EME szervezésében működik. A kutatások eredményeit a szakosztályi kiadványok – Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek, Orvostudományi Értesítő – ismertetik; az Erdélyi Tudományos Füzetek elnevezésű sorozatban az egyesület újraalakulása óta az elmúlt másfél évtizedben 250 kötet jelent meg. Az egyesületi 4910 fős taglétszámából 97 az alapító és 2164 a rendes tag, az elmúlt évben az EME 295 új taggal gyarapodott. /(Fejér László): Az EME közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2007. augusztus 9.
Pótolhatatlan veszteséget jelent dr. Vargha Jenő nyugalmazott egyetemi docens /Kézdivásárhely, 1925. szept. 26. – Kolozsvár, 2007. júl. 29./ eltávozása volt tanítványai, kollégái, barátai számára. Mint ember és mint tanár példaképük volt, a megtestesült becsületesség, pontosság, rendszeresség és alapos tudás megszemélyesítője. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végzett, a szerves kémia tanszékre nevezték ki és nemsokára megszerezte a kémiai tudományok doktora címet. Rövid ideig a Bolyai Tudományegyetem Kémia Karának dékánja volt. A Bolyai, majd ennek felszámolása után a Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelven tartotta előadásait. Közben értékes kutatómunkát is végzett. Nagyszámú diáknak vezette diplomadolgozatát kitűnő eredménnyel. Tudományos kísérletező munkájának eredményeit több konferencián mutatta be és számos hazai és külföldi szakfolyóiratban közölte. Három magyar, és egy kétkötetes román nyelvű szerves kémiával foglalkozó jegyzet szerkesztője, négy szabadalom társszerzője, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematikai szakosztálya által Múzeumi Füzetek néven kiadott közleményeinek szerkesztője. Éveken keresztül vezette a FIRKA (Fizika, InfoRmatika, Kémia Alapok) című ismeretterjesztő diákfolyóiratot. /Dr. Makkay Klára: Búcsúzunk dr. Vargha Jenő egyetemi tanártól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2009. október 24.
Az elmúlt 150 év útját kívánja áttekinteni novemberben egy konferencián az Erdélyi Múzeum-Egyesület, melyet nyolcadik éve vezet Egyed Ákos akadémikus, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tagja, aki az egyetem befejezését követően a Román Akadémia kolozsvári Történelmi Intézetében dolgozott, egészen nyugdíjazásáig. Több kötet fűződik a nevéhez, így a Háromszék 1848–49, Falu, város, civilizáció, A székelyek rövid története, Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije és számos tanulmány. Jelenleg az Okmánytár az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetéhez című kiadványon dolgozik. 1950-ben következett be az EME életében a legnagyobb törés: a diktatúra több más intézménnyel együtt betiltotta működését, gyűjteményeit szétosztotta különböző kolozsvári intézmények között. Bár nyíltan nem működhetett negyven évig, az egyéni műhelyekben /Kelemen Lajos, Szabó T. Attila és Jakó Zsigmond/ tovább folyt a munka. 1990-ben, Jakó Zsigmond kezdeményezésére újjáalakult az EME, évente 8–10 tudományos kötetet jelentet meg. Ezek között van az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, a Székely Oklevéltár, az Erdélyi Tudományos Füzetek, az Erdélyi Történelmi Adatok. Az Erdélyi Múzeum című folyóirat mellett szakfolyóiratok: a Múzeumi Füzetek, a Műszaki Tudományos Füzetek és az Orvostudományi Közlemények. Az EMÉ-nek pár éve már tudományos Kutatóintézete van, amelyben 10 kutató dolgozik. Az intézetet Kovács András művészettörténész vezeti, a kutatók feladata a középkori, késő-középkori és koraújkori történeti forrásokat feltárása, feldolgozása és kiadása. Ugyanakkor irodalomtörténeti, nyelvészeti s filozófiai kutatásokat is folytatnak. 2002-ben rendezték meg először a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferenciát, azóta erre minden évben sor kerül. Az EME együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával. Az idei, ünnepi év jegyében született a Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai című kötet, amelyet Egyed Ákos Kovács Eszterrel állított össze, a napokban pedig egy olyan tanulmánykötet is napvilágot látott Kovács Kiss Gyöngy szerkesztésében, amelyben az EME 16 tudósát mutatják be. Készül az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményeiről szóló kiadvány is. Október 14-én Budapesten a Magyar Tudományos Akadémiával együtt ünnepelték az EME 150. évfordulóját, most készülnek a november 20–21-i kolozsvári emlékülésre, az EME hét szakosztálya fog visszatekinteni saját történelmére. /Ferencz Zsolt: Összegyűjteni, rendszerezni és megőrizni az erdélyi magyar történelmi örökséget. Beszélgetés Egyed Ákos akadémikussal, az EME elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
